Kent hrbek fogyás
A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.
A Márciusi Frontról gazdasági II. Hatásuk a politikai rendszerre Bán D. Sülé Andrea: A közép- és kelet-európai német kisebbség kitelepítése a II. Az áttelepült közösségek néhány jellemzője egy mikroanalízis tükrében Fejős Zoltán: "Magyar ruha", "szüreti bál"» és az amerikai-magyar etnikus kultúra néhány kérdése Kiss Gy.
Csaba: A magyar irodalom határai. Az egyetemes magyar irodalom megközelítésének néhány aspektusa Balla Gyula: A kárpátaljai kárpát-ukrajnai magyar irodalom regionális hagyományairól Enyedi Sándor: A kolozsvári magyar színjátszás múltjából A Magyarságkutató Csoport munkatársainak The March Front II.
A tudományos program megfogalmazása, az első munkaterv kidolgozása egyidőben történt a szervezeti keretek kialakításával, az anyagi feltételek, megteremtésével és a munkatársak kiválasztásával. A Magyarságkutató Csoport legfontosabb feladata a határainkon kívül élő magyarság társadalmi, kulturális viszonyainak interdiszciplináris kutatása; olyan komplex kutatómunka, amely választ adhat a határon kívüli, s egymástól múltjukban is, társadalmi állásukban is különböző magyar nemzetiségek, népcsoportok történetére, helyzetére, jogi, közgazdasági viszonyaira, kultúrájának jellegére.
Hiszen többmillióan élnek magyarok ősi kent hrbek fogyás a velünk szomszédos szocialista országokban és Ausztriában, kisebbnagyobb etnikai tömbökben vagy szétszórtan.
Élnek magyarok Nyugat-Európában és az amerikai földrészen is, mint kivándorlók és emigránsok vagy azok leszármazottai. Meglehetősen tarka a kép, s a tudomány még nem tárhatta fel sem az egyes magyar népcsoportok, szórványok múltját, sem jelenlegi életkörülményeit. Ezért van szűkség tervszerű kutatómunkára. Nyilvánvaló, hogy a határainkon kívüli magyarság sorsát nem lehet összefüggéseiből kiszakítva vizsgálni.
Praha nultá hodina
Az is magától értetődő, hogy a nemzetiségi és szórványmagyarok kutatásához számos elméleti kent hrbek fogyás elemzése szükséges. A magyarságkutatás feladata többek közt a nemzetiségi kérdés elméletének kutatása, a modern nemzeti ideológiák és a nemzettudat problémáinak vizsgálata.
Ebben a vonatkozásban sok minden elhangzott az utóbbi évtizedben, de a mai napig sincs érvényes, minden tekintetben alkalmazható nemzetfogalmunk. Nem maradt ki a Magyarságkutató Csoport programjából az a terület sem, amely a magyar kultúrának, az irodalomnak, a magyar nyelvnek és nemzeti történelmünk kutatási eredményeinek külföldre közvetítésével foglalkozik; s e terület kutatásának fogyni akarok mém oktatásának módszertani támogatása.
Végül az intézet alaptevékenységéhez tartozik — mert a valóban tudományos kutatások elengedhetetlen feltétele — a források, statisztikák stb. Ezekből az alapvető feladatokból kiindulva fogalmazza meg programunk a kutatási témákat. Ezek — a teljesség igénye nélkül — a következők: a dunai térség országainak történetinemzeti sajátosságai és közös vonásai; a nemzeti-nemzetiségi kérdés elmélete és gyakorlata a szocialista országokban; Magyarország nemzetközi politikai helyzetének története és annak tudati tükröződése; az egyes történelmi korszakok és a jelen magyar nemzettudatának problémái; a nemzeti sorskérdések mibenlétének megfogalmazása és az azokra adott eltérő válaszok; a geopolitikai szempontok érvényesülésének történeti átalakulása, az európaiság fogalmának érvényesülése; a nemzeti kérdés körül a munkásmozgalomban zajlott XIX.
A határainkon kívül élő magyarság kutatásának témái is kent hrbek fogyás. Kiemelve közülük néhányat, megemlíthető: a magyar kisebbségek és a szórványmagyarság XX.
Hozzálátunk a nemzetiségi kutatások módszertani problémáinak kidolgozásához is, felhasználva más kutatóhelyek eddigi eredményeit.
Egy-egy tudományterület szakértőivel konzultációkat folytatunk a szóban forgó diszciplína magyarságtudományi vonatkozásairól. A Magyarságkutató Csoport ezt a hatalmas munkát egymaga akkor sem tudná elvégezni, ha számos tudományterületet képviselő kutatógárdája sokszorosa volna a jelenleginek. Ezért együttműködünk a program megvalósításában mindazokkal az intézményekkel, kutatóhelyekkel és kutatókkal, ahol s akik hasonló kutatásokat végeztek és végeznek.
A magyarságkutatás nem előzmény nélküli, hiszen a fentebb vázolt feladatokkal korábban is szembe kellett néznie a magyar tudományosságnak. Ha a régebbi előzményekkel itt nem is foglalkozhatunk, az ben létrejött Magyarságtudományi Intézetet meg kell említenünk, noha a mi intézetünk nem tekinthető az ott megvalósítani szándékozott törekvések egyenesági örökösének.
Kent hrbek fogyás
A testzsír gyorsan veszít a II. A tudományos kutatás szervezeti keretei azóta jelentősen megváltoztak, s ezért nincs szükség ma már nagyszabású "keretintézményekre", de arra igen, hogy a határainkon kívül élő magyarság problematikáját együtt láttassuk különféle tudományágak megközelítésében. Az egykori Magyarságtudományi Intézet fennállásának rövid ideje alatt bátran vállalt törekvése volt, hogy szembeszálljon a magyar közvéleményben elterjedt téves nézetekkel, mítoszokkal.
Kiadott tanulmánykötete — mint az ban megjelent őstörténeti kötet, amelyet a közelmúltban reprint-kiadásban újból megjelentettek — tanúskodik erről. A hagyománynak ez a része olyan örökség számunkra, amelyet követni akarunk, hiszen mennyi félreértés, túlzás, romantikus, szkeptikus vagy dilettáns nézet él napjainkban is; mennyi indulat és érzelmi vonatkozás kötődik e felsorolt témákhoz!
A Magyarságkutató Csoport tudományos intézet; eszközei a tudomány eszközei. Tudományos eredményeinek önmagukért kell beszélniük.
Nem táplálhatnak illúziókat; abban kell segíteniük, hogy olyannak ismerjük meg a kent hrbek fogyás, mint amilyen. Arról, hogy mennyiben felel meg az kent hrbek fogyás ezeknek a követelményeknek, valljanak a benne közzétett tanulmányok. A tudomány alázatával várjuk a szakma és az olvasóközönség ítéletét. A kérdés persze ebben a formában egyelőre túl tág és laza körvonalú, hiszen a dolog természetesen a feltételeken fordul meg.
A történelem általánosságban véve arra tanít, hogy valamelyest is tűrhető feltételek közt még az állam nélküli vagy "anyanemzetet" nélkülöző etnikumok életképessége is bámulatosan szívós. Tűrhető feltételeken bizonyos, mégoly alsófokú jogi-territoriális és kulturális a történeti századokban elsősorban vallási autonómia minimuma értendő. Mindehhez éppen nem feltétlenül szükségeltetnek európai keretek. Elég csak a krími gótok extrém példájára utalni, arra a töredékre, mely a keleti gótok népéből a hun invázió i.
Az Elba, a Saale és kent hrbek fogyás Odera közt már a 9. Annál tanulságosabb, hogy még e mélyen a tűrhető történelmi feltételek alá szorított "csonka társadalomból" is mely nemcsak önálló politikai keretet vagy bármiféle autonómiát, nemcsak "anyanemzetet" nélkülözött, hanem saját etnikai elitet is, lévén a klérus és a nemesség eleve német egy töredék, a szorb népcsoport, átvészelt több mint egy2 évezredet. Igaz, ez a példa meg azért szélsőséges, mert általában éppen a középkor marasztalható el legkevésbé a népirtás vádjában.
A mai nyugat-európai "etnikai reneszánsz" részeseinek tekintélyes hányada egykori feudális-territoriális autonómiák háttérbázisának köszönheti, hogy — ha nagy veszteségekkel is — úgy-ahogy átvészelte az etnikai lét igazi pestiseit: az újkori állami centralizációt és az államnacionalizmust.
Célkitűzése sokkalta szerényebb. Mindössze két példát emel ki a magyar történelem korai századaiból az egybevetés célzatával. Az egyik az Árpádok keresztény monarchiájába betagolódó mohamedán — etnikailag javarészt észak-iráni eredetű — töredékek 10— A példák, akárcsak a fentebb futólag említettek — szándékoltan — extrémek, hogy segítségükkel az elöljáróban feltett kérdés bizonytalan határai le-szűkíthetők legyenek, sőt maga a kérdés sarkítható ilyenformán: mi az élettartamuk — mintegy ellenállóképességük — az etnikai tömegükből kiszakadt, az idegen hatalmi, vallási-kulturális és etnikai környezetben valamilyen mértékben eleve "veszélyeztetett" helyzetű, ráadásul viszonylag kis létszámú etnikai közösségeknek?
Ha a két, egymástól időben, térben és struktúrája tekintetében meglehetősen távoli példa bizonyos analógiákat mutat fel, az egybevetés talán nem tanulságok nélküli. Témánk szempontjából kiemelkedő értékű az a két kivételesen információgazdag egykorú tudósítás, amely magából az iszlám világából származik a magyarországi mohamedán népesség ugyanazon tömbjére nézve. Yakut al-Rumi arab geográfus — régóta ismert tudósítását, mely az Aleppóban körül megfordult magyarországi muszlimok beszámolóját tartotta fenn otthoni viszonyaikról,6 gazdagon egészíti ki a mór utazó, jogtudós és vándorteológus Abu-Hamid al-Garnati al-Andalusi — alig több mint harminc éve Madridban felfedezett emlékirata, mely egyebek közt három,Magyarországon töltött évének — élményeit összegzi.
Foglaljunk össze az idézett kutatásokból annyit, amennyi témánk szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Az Árpád-kor forrásaiban többnyire I s m a e l i t a e vagy S a r a c e n i néven emlegetett, magyarul b ö s z ö r m e n y n e k nevezett9 mohamedánok alaprétegének eredete még a magyarság dél-oroszországi kent hrbek fogyás nyúlik vissza.
A kazár birodalomban, melybe a körüli időkig köztudomásúan a magyarság is beletartozott, már a 8. Mindkét népelem részt vett, sőt valószínűleg vezető szerepet játszott abban a lázadásban, melynek fejleményeként három kazáriai törzs a kaganatustól akkor már függetlenült magyar néphez csatlakozott. E fejlemény a körüli időre datálható. Ugyanakkor kereskedőrétegüknek kulcsszerepe volt abban a kereskedelmi aktivitásban, melynek rádiusza északon Prágáig, délen a Duna-deltáig Perejaslaveckeleten Kijevig, sőt a A khorezmieket, akik Abu-Hamid szerint táján még "megszámlálhatatlanul sokan" éltek Magyarországon, nem e perzsa-arab megnevezésük alatt Kent hrbek fogyás h w a r e z m i1 3 hanem saját népnevükön, káliznak nevezték —, "magyarul", ahogy egy Nyitra megyei csoportjukra nézve már egy K o a l i z, egyébként többnyire e névnek a magyarban módosult helynévi formái K á l o zKalóc, Kalász őrzik e hajdani etnikai csoport településeinek emlékét.
Az etnikai utánpótlás Kelet felől még nem zárult le.
Ha Kent hrbek fogyás. Géza király még az Az Anonymus által fenntartott hagyomány, miszerint Taksony fejedelem idején nagyszámú "izmaelita" vándorolt be de t e r r a B u l a r, akik adományul kapták Pest c a s t r u m á tmagvát tekintve hiteles lehet, annál is inkább, mert vezéreik Anonymusnál fenntartott E t h e y nevű leszármazottjának neve azonos a Nyitra megyei kálizoknak az Számolnunk lehet ilyen bevándorlásokkal a Mindazonáltal az izoláció és a veszélyeztetettség Damoklesz kardja ott lebegett a fejük felett a keresztény magyar állam létrejötte óta.
A Szent László uralkodása idején tartott szabolcsi zsinat elrendelte, hogy ha a megkeresztelkedett mohamedán kereskedők negociatores quos appellant Ismahelitas régi rítusaikat gyakorolják, telepítsék át őket más — keresztény — falvakba. A Kálmán uralkodása elején, körül megrendezett tarcali zsinat még kent hrbek fogyás, amennyiben egyrészt keresztény templom építését rendelte el minden mohamedán faluban villae Hysmahelitarummásrészt országos érvénnyel rendelkezett e falunépességek felének máshová telepítéséről.
Különben a tarcali zsinat határozataiban megjelenik a másik klasszikus módszer is: a kötelezés a keresztényekkel való vegyes házasságra Kálmán 1, A feltűnően szórt településszerkezet legalább részben nyilván e széttelepítések számlájára írandó.
Az is jellemző, hogy már a szabolcsi zsinat szerint elsősorban a királyi udvarral kapcsolatban álló kereskedő és kincstári jövedelemkezelő réteg hajlott a kereszténység legalább színlelt felvételére; rájuk vonatkozhat fél évszázaddal később Abu-Hamid megjegyzése, hogy a magyarországi mohamedánok egyik fele, főként a khvárezmiek lisa fogyás szigorúan"a királyt szolgálják, kereszténynek tettetik magukat, s kent hrbek fogyás tartják, hogy muszlimok".
A másik, hogy a források éppen azt tükrözik: még ezek a "színlelők" is ragaszkodtak a mohamedán rítusokhoz az említett zsinati határozatok szerint a körülmetéléshez, a disznóhús tilalmához, a mosakodási és böjti előírásokhoz ; Abu-Hamid pedig kent hrbek fogyás tanúskodik, hogy még a De maga a királyi hatalom sem valami vakbuzgó módon igazodott az egyház diktátumaihoz. Az államnak szüksége volt a pénzügyekben jártas mohamedán elemre a kincstárügyben.
Az kent hrbek fogyás Nyitra megyei kálizok a A rekonstruálható mohamedán települések fele az ország kereskedelmi ütőerein helyezkedett el. A Nyírség mohamedán tömbje23 éppúgy, mint a Tiszabő környékén a tatárjárás előtt virágzó "szaracén falvak" vásáraikkal és révjeikkel,24 vagy délebbre a Marosmenti, Arad környéki települések25 és az Eszék környéki, Bodrog megyei mohamedán falvak26 mind az Erdélyből az ország közepébe, Pest mohamedán empóriumába27 vezető "sóutak" mentén helyezkedtek el.
Magának a marosi út Duna—Tisza-közi folytatásának neve "káliz út" volt K a l u z w t A magyarországi mohamedán népességnek még Kazáriából örökölt kettős — kereskedelmi és katonai — funkciója bizonyos fokig prolongálódott tehát a Abu-Hamid egyenesen így összegezte II. Géza királyról — való benyomásait: "Ez a király szereti a muszlimokat" [33]. Fordítsuk most már figyelmünket az elöljáróban említett források megvilágította települési tömbre.
A görög Ioannes Kinnamostól tudjuk, hogy II. Géza király egy Bizánc elleni Az életmódjukra vonatkozó kérdésre elmondták még — az alább idézendő részletek mellett —, hogy "bár muszlimok vagyunk, az ország királyának engedelmeskedünk Elsősorban ugyanezen a vidéken, a Bizánc elleni háborúkban bevetett katonaelem településein kent hrbek fogyás három éven át — Kinnamos arab kortársa, Abu-Hamid is; itt buzdította "az ottani muszlimokat a szent háborúra" Konstantinápoly ellen, sőt be.
Az egyedüli probléma, hogy az emlékirat szerzője m a g r e b i e - nek nevezi e katonatelepülések népét, akik — nem úgy, mint az iszlám-hitet "titkoló" k h v á r e z m i e k — "csak háborúban szolgálják a keresztényeket és nyíltan vallják az iszlámot " [27]. A megnevezés tartalma vitatott a szakirodalomban. Aligha vehető szószerint M a g h r e b ~ M a g r i b "Észak-Afrika"elképzelhető azonban, hogy mivel az Abu-Hamid által jól ismert Észak-Afrikában a vándorlások ideje óta élt egy alán néptöredék, e megjelölés a Magyarországon talált alánoknak szólt.
Emellett látszik szólni, hogy éppen egy kent hrbek fogyás falunévben maradt fenn a már említett o s z i á n ~ a s z i án népnév. Az sem kizárt, hogy az a l M a g h ă r i b a megjelölés másodlagosan felvett egy "idegenlégiós-féle jelentést,32 vagy pedig a már a korai időben, a Kaukázus-vidéken eltörökösödött alán népcsoportról van szó, amit Magyarországon az O s z l á r helynévtípus támasztana alá.
Akárhogy is, tény, hogy az e vidéken három évet töltő Abu-Hamid — az arabon kívül — anyanyelvükön érintkezett e népcsoporttal, melynek hogyan lehet elveszíteni 1 testzsírt identitása még teljes mértékben épnek mutatkozik a De még a Korán nyelvének elhalványult ismeretét is sikerült valamelyest felélesztenie.
Annak a toborzó tisztnek a neve "az egyik bátor muszlim emírnek a fia, aki nyíltan vallja hitét"akit II. Géza király ban a távozó Abu-Hamiddal együtt a Volga-vidékre küldött, I s m kent hrbek fogyás i l i b n H a s a n volt. Az arab névadás különben más magyarországi mohamedán csoportoknál is dívott.
A Nyitra-vidéki kálizok egyik pénzverőispánjának neve az A mohamedán kamaraispánok körében továbbélő arab nyelvhasználat kétségtelen lenyomata a II. Béla és IV. István idején —41, —63 vert pénzeken látható fekvő félholdat közrefogó, arab írásjelekkel írt i l l a h i "Isten akaratából" szó, de hellyelközzel az — közt vert pénzeken is mutatkoznak arab feliratok töredékei. Ha hitelt adhatunk Abu-Hamid színesen bőbeszédű, de némileg keletiesen fabuláié emlékezéseinek II.
Géza királlyal való társalgásairól, a király — "szembeszegülve a keresztény papokkal" — még derékburkolat a fogyáshoz többnejűséget is engedélyezte muszlim katonáinak. Más helyütt beszámol az író egy Bizáncból hazatért hadifogoly állítólagos párbeszédéről a görög császárral [].
Eszerint a császár kérdésére, hogy miért harcolnak oly jól a magyar király seregei, s oly rosszul saját mohamedán zsoldosai, a hadifogoly így felelt volna: "A magyar királynak fogyjon Peruban egy sereg muszlim katonája, akiket meghagyott vallásuk gyakorlásában" — ezért oly vitézek; a császár viszont kényszeríti a maga zsoldosait az áttérésre.
Bármi is a dialógus valós magva, a szóbanforgó szerémségiek hangulatát mindenképpen hitelesen tükrözi. Az iszlám tanai és rítusai persze némileg már elhalványultak.
Nagy kitartással velük együtt arra törekedtem, hogy átismételjék és gyakorolják az imádkozás és egyéb vallási kötelezettségek előírásait" [28].
Meg kellett magyaráznia a zarándoklat és az öröklési jog elhalványult szabályait is. Hogy három éves térítő buzgalma nem volt hiábavaló, azt.
Az iszlám teológiai utánképzés tehát még a Az etnikai identitás őrzésének a valláson kívül másik feltétele az volt, hogy bármennyire szét volt is szórva ez a népesség, az egyes falvak vagy tömbök minden jel szerint saját előljáróik alatt — következésképpen hagyományos jogrendjüket több-kevesebb mértékben valószínűleg megőrizve — élték a maguk életét. Az említett Nyitra megyei kálizok Iliiben éppúgy saját comesük és c e n t u r i ó i k vezetése alatt bukkannak fel, ahogy később az Arad szomszédságában, az ösztörédi rév mellett élő "izmaelitákat" is saját c o m e seik képviselik; s a nyírségi településeket is mindig ugyanazon két személy, valószínűleg falunagyok képviselték — Valahányszor egy-egy mohamedán település, villa I s m a e l i t a r u m felbukkan az oklevelekben, zárt közösségnek mutatkozik.
Béla ifjabb lefogy nasolabialis redők esküt volt kénytelen tenni a térítést elősegítő erélyesebb rendszabályokra, az esküszövegbe belefoglalták az Árpádok régi jogelvét a népi jogszokás r i t u s u n i u s c u i u s g u e n at i o n i s épségbentartásáról, ha az nem ütközik bele a katolikus hitbe. A jogcím a toledói egyetemes zsinat végzése volt, mely egész Európában — Spanyolföldön és Szicíliában is — meghirdette a frontális támadást a zsidók és a "szaracénok" ellen.
Abu-Hamid még csak a vallási fogyatékosságokat, a rítusok kezdődő elhalványulását tette szóvá a Hetven évvel később azonban ugyanerről a településvidékről már borotvált arccal jelentek meg a tanulni vágyók Aleppóban. Amikor Yakut kérdőre kent hrbek fogyás őket e " f r a n k azaz keresztény, nyugati s z o k á s o k " miatt, azt felelték: "A m a g y a rok n y e l v kent hrbek fogyás t beszéljük, úgy. A kereskedőelem vallási disszimilációját tehát, aminek kezdetei körül mutatkoznak, a vallási tekintetben kitartóbb katonaréteg elmagyarosodása is követni kezdte az körüli évtizedekben, legalábbis a nyelvhasználatban és a kent hrbek fogyás, egyáltalán a "szokásokban".
Ismerve azt az etnikai csoporttudat szempontjából demonstratív szerepet, amit az archaikus társadalmakban a ruházat, a haj- és szakállviselet jelent, a megcsuszamlás félreérthetetlenül megkezdődött. Amikor a kunok nemzetségfői ben beadták derekukat, hogy keresztvíz alá állnak, népi különállásuk demonstrációjaként bevétették a dekrétumba, hogy ruházatukat, haj- és szakállviseletüket megtarthatják.
Különben az asszimilációt senki sem erőltette, erről maguk a tanulók sem panaszkodtak. A magyarázatot ők maguk adták meg: "Minden oldalról keresztén y e k t ő l v a g y u n k körülvéve". Több mint három évszázadnak kellett tehát eltelnie ahhoz, hogy ebben a vallásilag és etnikailag idegen környezetbe ékelt etnikai tömbben — harminc falu lakosságában — az energiák kimerülésének első jelei mutatkozzanak.
Hogy az —as években kibontakozó, elsősorban a kamarabérlő réteget és környezetüket sújtó üldözés42 mennyiben érintette a muszlin katonatelepüléseket, források hiányában nem tudjuk; a jelek azonban arra mutatnak, hogy nagy többségüket — köztük a Szerémség tömbjét is — egy más természetű, elemi erejű történelmi erőszak: a mongol invázió söpörte el.
Mindenesetre, ha a tatárjárás idejét tekintjük záróakkordnak s erre feljogosít a mongol pusztítás után kent hrbek fogyás oklevelekben hol itt, hol ott felbukkanó "kiürült" mohamedán falvak soraezek a magyar keresztény tömegbe beékelődő orientális etnikai szórványok közel négyszáz éven át őrizték identitásukat — jóllehet az utolsó évszázadban már fellazuló módon. Kevesebb részletezést kíván másik példánk, mert a Dél—Besszarábiában, a Dnyeszter alsó folyása vidékén a kései középkortól a 18— Valószínű, hogy az oszmán hódítást követően, kivált miután a
